Nemzeti Kapcsolattartó Pont
Az igazgatási rendszer felépítése
Az Országgyűlés legfontosabb feladatai
Az Országgyűlés figyelembe veszi és érvényesíti a lakosság egészségének védelméhez, a betegségek megelőzéséhez és az egészség fejlesztéséhez fűződő érdekeket és az ehhez rendelt egészségpolitikai célokat; illetve értékeli a lakosság egészségi állapotának általános helyzetét.
A Kormány legfontosabb feladatai
A Kormány az egészségügy szervezésével és irányításával összefüggő feladatkörében
- meghatározza az egészséget támogató kormányzati politika, ezen belül pedig az egészségpolitika elveit, céljait és főbb irányait;
- irányítja és összehangolja az egészségügyi államigazgatási feladatok végrehajtását;
- gondoskodik az egészségügyet érintő nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, illetőleg jogok érvényesítéséről;
- gondoskodik az e törvény szerint az államot terhelő kártalanítási és megtérítési kötelezettségek teljesítéséről;
- egészségügyi válsághelyzet esetén gondoskodik a veszély elhárításához szükséges feltételek biztosításáról, továbbá ellátja annak elhárítását célzó tevékenységek irányítását.
A Kormány a külön törvényben foglaltaknak megfelelően törvényességi felügyeletet gyakorol az egészségbiztosítási szervek tevékenysége felett.
Térségi Egészségügyi Tanács
A Térségi Egészségügyi Tanács az egészségügyi szakellátás fejlesztéséről szóló törvényben meghatározott egészségügyi térségben az egészségpolitika kialakításában közreműködő szerv.
Feladata a térségi egészségszervezési központ munkájának elősegítése, a területi ellátási kötelezettség megállapításának szakmai támogatása, tanácsadás a területei egészségfejlesztési célok meghatározásához, a célok teljesülésének értékelése, a térségben működő egészségügyi szolgáltatók hosszú távú fejlesztésének és a fejlesztés prioritásainak véleményezése.
A Tanács működésének feltételeit az egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv biztosítja.
A miniszter legfontosabb feladatai
A miniszter az egészségügyi törvény alapján, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását, így különösképpen
- ellátja az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel összefüggő szakmai feladatokat;
- meghatározza az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelmény rendszerét;
- támogatja és összehangolja az egészségügyi ágazat feladatkörét érintő tudományos kutatótevékenységet;
- irányítja az egészségügyi tevékenység ágazati irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert;
- irányítja az egészségügy területén működő országos intézeteket, valamint az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatókat.
A miniszter ágazati irányító jogköre kiterjed minden egészségügyi tevékenységre, illetőleg minden egészségügyi szolgáltatóra.
Tevékenységét az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT), a szakmai kollégiumok, valamint az egészségügy területén működő országos intézetek, egészségügyi szolgáltatók segítik.
A miniszter az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésért való feladatkörében az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben résztvevőkre tekintettel támogatást nyújthat.
A miniszter az egészségügy területén működő civil szervezetekkel a Nemzeti Betegfórum útján is kapcsolatot tart.
A helyi önkormányzatok legfontosabb feladatai
A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik
- a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról;
- a fogorvosi alapellátásról;
- az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról;
- a védőnői ellátásról;
- az iskola-egészségügyi ellátásról.
A települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok egyetértésben állapítják meg.
A helyi önkormányzat az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének részeként gondoskodik a tulajdonában, illetve fenntartásában lévő, közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről.
A helyi önkormányzatok együttműködnek a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben az ezeket végző szervekkel és személyekkel, valamint támogatja és kezdeményezi ezeket.
A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról.
Az egészségbiztosítási szervek feladatai
Az egészségbiztosítási szervek a külön törvényben foglaltaknak megfelelően kötelesek biztosítani az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában a szükséges kapacitás megfelelő időben történő lekötését, valamint a teljesített szolgáltatás finanszírozását és ellenőrzését.
Az egészségügyi intézmények fenntartójának legfontosabb feladatai
- Az egészségügyi intézmény szakmai felügyelete.
- Az egészségügyi intézmény költségvetési irányítása, így az alapítói jogok, a létesítés, az átalakítás, illetve a megszüntetés gyakorlása.
- Az intézmény költségvetésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott, az irányító szerv jogkörébe tartozó jogok gyakorlása.
- Az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend, szakmai program, munkaterv) jóváhagyása.
- Az intézmény működésének szakmai, illetve költségvetési ellenőrzése.
- Az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint az egészségügyi intézmény működőképességét és szükség szerinti fejlesztését.
