Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget az ellátás előtt a felvételkor tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítéséről, valamint a gyógyintézet házirendjéről.
A beteg panaszainak kivizsgálása
A betegnek joga van az egészségügyi ellátással kapcsolatban a szolgáltatónál, valamint a fenntartójánál panaszt tenni.
Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a benyújtott panaszt kivizsgálni, ennek eredményéről a beteget legfeljebb 30 munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panasztételhez való jog nem érinti a beteg azon jogát, hogy a külön jogszabályokban leírtak szerint a panasz kivizsgálása érdekében más szervekhez forduljon. A
panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
A betegjogi képviselő
Olyan személy, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettségű, nincs eltiltva egészségügyi tevékenység gyakorlásától (ezeket igazolni is tudja), valamint megfelel a külön jogszabályban meghatározott képesítési és összeférhetetlenségi szabályoknak.
A betegjogi képviselő ellátja a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, valamint segíti őket azok megismerésében és érvényesítésében.
A betegjogi képviselő feladata:
- segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, illetve az azzal kapcsolatos kérdések feltételében,
- segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
- írásbeli meghatalmazás esetén a beteget képviselve panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál, illetve eljár az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,
- tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról és érvényesüléséről.
A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás keretei között járhat el.
A betegjogi képviselőnek joga van az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának figyelmét, valamint azok megszüntetésére javaslatot tenni. Amennyiben a felhívás eredménytelen, a betegjogi képviselő az illetékes szervhez, személyhez fordulhat.
A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben levő személyek betegjogi védelmére. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos panaszokra a meghatalmazás alapján képviseli a beteget a hatósági eljárás során.
A betegjogi képviselő jogosult:
- az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni,
- a vonatkozó iratokba betekinteni,
- a dolgozókhoz kérdést intézni.
A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, valamint a beteg személyes adatait bizalmasan kezelni.
A betegjogi képviselő a külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait. Nem állhat jogviszonyban azzal az egészségügyi szolgáltatóval, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.
Az egészségügyi szolgáltató biztosítja, hogy a kezelendő betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó személyt, illetve személyeket és elérési módjukat megismerhessék.
Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő az a személy lehet, aki szerepel a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők nyilvántartásában, melyet a Kormány által kijelölt szerv vezet.
A nyilvántartás a következő adatok tekintetében minősül közhitelesnek:
- a képviselőt foglalkoztató szerv feladatköréről és hatásköréről szóló jogvédelmi tanfolyam elvégzését igazoló tanúsítvány megnevezése, száma, kelte;
- a továbbképzési kötelezettségekkel kapcsolatban az adott naptári évben teljesített továbbképzési órák száma;
- a szüneteltetéssel kapcsolatban a szünetelés kezdő és záró napja;
- a nyilvántartási igazolvány (annak száma; érvényességével, érvénytelenségével, érvénytelenítésével kapcsolatos bejegyzés; elvesztése, megrongálódása, megsemmisülése esetén az igazolvány pótlására vonatkozó bejegyzés);
- a nyilvántartás megszűnésének, megszüntetésének időpontja és jogalapja.
A közvetítői tanács
A beteg és az egészségügyi szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek együttesen kezdeményezhetik a jogvita rendezését közvetítői tanács bevonásával.